Kiadvány

A Hungarian Agricultural Research című, negyedévente megjelenő angol nyelvű folyóiratot 1992-ben alapították. Az újság alapításának eredeti célja az volt, hogy a hazai mezőgazdasági kutatások eredményeinek bemutatásán keresztül népszerűsítse a magyar agráriumot. A lapot a tudományos közlemények közreadása és a tudományos ismeretterjesztés határára pozícionálták, az angol nyelven történő megjelenést figyelembe véve elsősorban külföldi célközönséghez szólt, ezzel összefüggésben több száz külföldi, mezőgazdaságban érintett intézetnek juttatták el azt, de jelentős számban jutott el hazai szervezetekhez, illetve a magyar külképviseletekre.

A lap kiadása 2012-ben került az Agroinform Kiadótól a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Agrárszaktanácsadási Intézetéhez, majd 2017-ben a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-hez. A változó szakmai és tudományos elvárások következtében – mint a legtöbb tudományos folyóirat – a lap többször tartalmi és formai megújuláson esett át, változott a lap képi megjelenése, színesebbé vált, természetesen megőrizve a korábbi magas szakmai színvonalát, és tematikai irányultságát. Az utolsó ilyen átalakulás 2017-ben zajlott – követve a mezőgazdaság területén folytatott kutatások súlypontjainak változását –, a közölt írások esetén nagyobb teret biztosítva a mezőgazdaság mellett a környezetgazdálkodás, a tájhasználat és a biológiai sokféleség tudományterületének, amint ezt a lap új alcíme is tükrözi. A lap megjelenő számai elektronikusan és nyomtatott formában több száz hazai, a tematikáját tekintve érintett kutatóhelyre, felsőoktatási intézményhez jutnak el – itthon és a Kárpát-medencében.

A lapban megjelenő közlemények megfelelnek a tudományos minősítési követelményeknek, a megjelenő írások a kutatási közleményeknél megszokott szerkezetben íródnak, kötött formai követelményeknek megfelelve, a cikkek tudományos témákat dolgoznak föl, tudományos nyelvezettel. A közölt tanulmányok végén a felhasznált irodalmak jegyzékének feltüntetése alapvető szakmai elvárás, a megjelenő közlemények szakmai és nyelvi lektoráláson esnek át.

A megjelenő közlemények megengedett legnagyobb terjedelme 15000 karakter.

Az Állattenyésztés és Takarmányozás című tudományos folyóirat jogelődjét, Állattenyésztés címmel prof. dr. Czakó József alapította 1952-ben. A röviddel azelőtt újraalakult Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársaival együtt felismerte, hogy a szakmának szüksége van egy tudományos folyóiratra, amelyben közzétehetik a gyakorlatban megvalósítható új tudományos eredményeket. A lap szerkesztősége a mai napig az Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetben működik.

Azóta – igazodva a megváltozott körülményekhez és igényekhez – a szaklapban alapkutatási eredményeket is közölnek, konferencia anyagokat publikálnak és ismertetik a doktoranduszok (PhD hallgatók) értekezéseinek összefoglalóit. A folyóirat számos egyéb, a szakmai közvélemény figyelmére számot tartó információval is szolgál.

Az állattenyésztés és a takarmányozás területén hazánkban nagyszámú szakmai kiadvány jelenik meg, de csak az Állattenyésztés és Takarmányozás az egyetlen, valóban tudományos folyóirat.

A lapban elsősorban kutatók, főiskolai és egyetemi oktatók publikálnak, illetve újabban PhD hallgatók. A lap megtartása különösen az utóbbiak publikálási lehetőségeinek biztosítása érdekében fontos. A folyóirat esetenként külföldről érkező cikkeket is közöl.

Az 1878-ban Nádaskay Béla professzor által – akkor még Veterinarius néven – alapított Magyar Állatorvosok Lapja havonta megjelenő tudományos-szakmai folyóirat, amely magyar nyelvű megjelenése ellenére már hosszú évek óta csaknem 0,2-es impaktfaktorral rendelkezik. Fő célja a folyamatos oktatás, amelynek érdekében rendszeresen közöl tudományos közleményeket az állatorvosi kutatás és gyakorlati munka szinte valamennyi szakterületét érintve.

A lapban megjelenő tanulmányok egyrészt az alkalmazott kutatások eredményeit közlik leginkább egyetemi, kutatóintézeti kollégák tollából, másrészt számos esetben, a gyakorló állatorvosok munkája során felmerülő érdekes esetekkel, kezelési eljárásokkal, új módszerek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait mutatja be az elvárt tudományos igényességgel feldolgozva. Hírt ad az Állatorvostudományi Egyetem és a magyar állatorvos-társadalom mindennapjait érintő legfontosabb eseményekről, beszámol a jelentősebb hazai konferenciákról, szakmai rendezvényekről.

A Gazdálkodás agrárgazdasági tudományos folyóirat 1957 óta ad helyet az agrárpolitikai, gazdálkodási, üzleti, marketing, vidékfejlesztési, üzem- és munkaszervezési, élelmiszer-feldolgozási témáinak, valamint a korszak hazai és nemzetközi kihívásainak és az arra adott válaszoknak.

A Gazdálkodás publikációi gyakran elsődleges forrásai új felismeréseknek, gondolatoknak, tananyagoknak és gyakorlati megoldásoknak.

A Gazdálkodás szerzői a mező-erdőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozásban, a vidék- és területfejlesztésben tevékenykedő szakemberek, oktatók, kutatók, menedzserek, doktoranduszok, egyetemi és főiskolai hallgatók. A folyóirat nélkülözhetetlen segítséget nyújt a PhD-hallgatók publikációs tevékenységéhez, és ezáltal a fokozat megszerzéséhez. Emellett hozzájárul az EU agrár- és vidékfejlesztési politikájával összhangban a nemzeti agrárstratégia tudományos igényű formálásához is.

A Gazdálkodás nemcsak tudástárház, hanem tudásközösség is! A Gazdálkodás – mint minden más tudományos folyóirat – rangját, elismertségét nemcsak a megjelent közlemények színvonala, érdekes újszerűsége, a szerzők, lektorok, szerkesztők munkája fémjelzi, hanem az előfizetések, olvasók, interneten érdeklődők száma is, ami egyúttal az adott szakmai körhöz való tartozást, az előfizetők identitását is tükrözi.

A Halászat a magyar agrárgazdaság sajátságos szektorának olyan egyedüli tudományos folyóirata, amely elsősorban az ágazat közvetlen szereplőihez, másodsorban a vízi erőforrások hasznosításában és védelmében, illetve a vidékfejlesztésben érdekeltekhez szól. A negyedévente megjelenő folyóirat nemcsak a gyakorló horgászok és halászok kedvelt olvasmánya, hanem a haltenyésztéssel foglalkozó szakemberek számára is hasznos információkat nyújt a témakörben megjelent intézkedésekről és határozatokról, törvényekről, valamint a pályázati lehetőségekről.

A negyedévente megjelenő Kertgazdaság az egyetlen magyar nyelvű tudományos kertészeti folyóirat. Termesztőknek szánt rovatában a praktikus tanácsok, a szakmapolitikai cikkek mellett a legújabb termesztés-technológiákat bemutató írások és új fajták objektív ismertetése is helyet kap. Célcsoportjai a növénytermesztők, kutatók, oktatók, egyetemi és főiskolai hallgatók valamint gyakorlati kertészek.

A Növénytermelés című tudományos lap első száma 1952. augusztusában jelent meg. Az első cikket az akkori földművelésügyi miniszter, Erdei Ferenc írta. A lapalapítás célja a hazai növénytermesztés, növénynemesítés, növénygenetika, növényélettan, agrobotanika kutatási eredményeinek bemutatása a hazai szakemberek publikálási lehetőségének biztosítása. A Növénytermelés a növénytudományok egyetlen magyar nyelvű, tudományos lapja. 2007-től a szerkesztőség a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon működik.

A közlemények magyar, angol és orosz nyelvű összefoglalót tartalmaznak. A „Tanulmányok” rovatban lektorált tudományos elemzések kapnak helyet. A „Szemle” rovatban találhatók a könyvismertetések, a konferencia beszámolók és a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjainak, illetve kutatóinak tevékenységeinek bemutatása. A „Portré” rovatban a tudományterület emblematikus alakjait, neves és meghatározó személyiségeit mutatják be.

A Növényvédelem havonta megjelenő folyóirat, 2018-ban a 79., újraindítása után az 54. évfolyamába lépett. Az Agrárminisztérium tudományos lapja, felelős kiadója a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., kiadója a Környezetbarát Növényvédelemért Alapítvány, együttműködő partnere az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete, nyomdai munkáit az Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. végzi.

A Növényvédelem hazánkban ma már a szakterület egyetlen, magyar nyelven, havonta megjelenő tudományos lapja. Tudományos cikkei a magyar nyelvű összefoglalón kívül angol nyelvű összefoglalóval jelennek meg.

A szerkesztőbizottság fontosnak tartja az új kutatási eredményekkel, a betelepülő, behurcolt fajok elterjedésével, életmódjával, továbbterjedésük megelőzésével kapcsolatos cikkek közreadását, felhívni a figyelmet a károsítók elleni környezetkímélő eljárásokra, valamint egy-egy termesztett növény védelmével részletesen foglalkozni.

A folyóirat célközönsége: növényvédő szakemberek, növényorvosok, kutatók, egyetemi, főiskolai oktatók, hallgatók, gazdálkodók. A megrendelők zöme növényvédő szakember, ezért a lapban közölt információk az ő közvetítésükkel számos termelőhöz, gazdálkodóhoz eljutnak.

A Mezőgazdasági Technika folyóirat sajátos helyet foglal el az agrármédiumok piacán, Magyarország egyetlen tudományos igényességű műszaki-fejlesztési és kereskedelmi szaklapjaként havonta változó, 2200-2500 közötti példányban, minimálisan 44 oldal terjedelemben jelenik meg. A lap első évfolyama 1961-ben jelent meg az Agrárminisztérium folyóirataként. Az agrártárcától a felelős kiadói feladatokat 2012-ben vette át a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. elődszervezete. A szerkesztőség 1989 óta a lap kiadói feladatait is ellátó, NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben működik.

A lap legfontosabb feladata a szakmai információáramlás elősegítése az agrárszektor szereplői között. Ennek megfelelően havi rendszerességgel beszámol többek között a gépesítés és gépüzemeltetés újdonságairól, a legújabb kutatási, fejlesztési eredményekről, hazai és külföldi kiállításokról, gépbemutatókról, az egyes mezőgépgyártók és kereskedők újszerű tevékenységéről, a vállalkozókat érdeklő fontosabb műszaki és gazdasági kérdésekről, gépesítést segítő szervezetek rendezvényeiről, az agrárgépész-oktatás aktuális kérdéseiről. Az európai rangú „Tractor of the year” („Az év traktora”) zsűrije 23 európai ország egy-egy szakfolyóiratának képviselőjéből áll, Magyarországot 2006 óta a Mezőgazdasági Technika képviseli.

A Falut, a vidékfejlesztők és környezetgazdák negyedévente megjelenő folyóiratát 1985-ben alapította az Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. A kiadás joga 2012-ben került át a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-hez (akkor még Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet).

A Falu minősített tudományos folyóirat, a benne található közlemények megfelelnek a tudományos minősítési követelményeknek: a cikkek tudományos témákat dolgoznak fel, tudományos nyelvezettel íródnak. Valamennyi tanulmányhoz angol nyelvű összefoglaló tartozik. A tanulmányok végén a felhasznált irodalomjegyzéket föltüntetik. A cikkek kisebb hányada (10 százalék alatt) inkább ismeretterjesztő jellegű, ám ezek is tudományos igényességgel íródnak. A folyóiratban publikált tanulmányok tematikája változatos, a szociológia, közgazdaságtan, földrajztudomány, környezet- és természetvédelem, közigazgatás, agrárgazdaságtan, politikatudomány stb. tudományok-tudományterületek cikkei egyaránt megtalálhatók. Míg a módszertani megközelítés különböző, a vizsgálat tárgya (a vidék; elsősorban a magyar vidék) megegyezik.

A Catastrum negyedéves katasztertörténeti folyóiratot a Magyar Nemzeti Levéltár alapította 2013-ban, az első évfolyam 2014-ben jelent meg. 2015-től a Földművelésügyi, majd jogutódjaként 2018-tól az Agrárminisztérium szaklapjait kiadó Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. adja ki a folyóiratot.
 
A Catastrum célja, hogy a földadó kivetésének tartós alapjául szolgáló – a terület nagyságára, jellegére, értékére, tulajdonosára – adatokat biztosító kataszteri felmérések (18−20. század), továbbá a kataszteri felmérésből kifejlődött állami földmérések könyvészeti és levéltári forrásait feltárja és közzétegye, a témára vonatkozó kutatások eredményeit tanulmányok, közlemények, ismertetők, jelentések formájában nyilvánosságra hozza. A tanulmányok és közlemények angol nyelvű rezümével készülnek.
 
A folyóirat célközönsége: a földügyi igazgatás, az állami (alap)felmérés szereplői; gazdaság-, poltika-, társadalomtörténészek, történelemtanárok, néprajzkutatók, közgyűjteményi munkatársak (levéltár, könyvtár, múzeum), földmérők, térkép- és szakmatörténet (adózás-, földmérés-, térképkészítés-történet) iránt érdeklődők, családtörténet-kutatók.