A Halászat a magyar agrárgazdaság sajátságos szektorának olyan egyedüli tudományos folyóirata, amely elsősorban az ágazat közvetlen szereplőihez, másodsorban a vízi erőforrások hasznosításában és védelmében, illetve a vidékfejlesztésben érdekeltekhez szól. A negyedévente megjelenő folyóirat nemcsak a gyakorló horgászok és halászok kedvelt olvasmánya, hanem a haltenyésztéssel foglalkozó szakemberek számára is hasznos információkat nyújt a témakörben megjelent intézkedésekről és határozatokról, törvényekről, valamint a pályázati lehetőségekről.

A lap Tudományos Közlemények rovatának mindkét cikke olyan témával foglalkozik, amely szorosan kapcsolódik természeti erőforrásaink védelméhez, illetve fenntartható hasznosításához. Rónyai András és társai cikkének címe „Csillagfürtöt, rizskorpát, illetve gyógynövény-kivonatokat tartalmazó tápok hatása különböző halfajok termelési mutatóira”. A HAKI kutatócsoportjának és a Szarvasi Haltáp Kft. szakemberének cikke olyan kísérletekről számol be, amelyek során azt vizsgálták hogyan helyettesíthető a halliszt a halak takarmányában, illetve gyógynövények alkalmazásával hogyan csökkenthető a gyógyszerfelhasználás a haltermelés során. Urbányi Béla és társainak „A halsperma mélyhűtés gyakorlati bevezetésének jelenlegi helyzete” című cikke nem csak áttekinti a halak ivarterméke tartósításának e módszerét de a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszéke munkacsoportjának kapcsolódó munkájáról, illetve annak eredményeiről is számot ad. Az európai halgazdálkodás fejlesztésének alapvető keretet ad az EU Közös Halászati Politikája (KHP). A fejlesztések megvalósításához az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) biztosít forrásokat. Mihállfy Szilvia cikke a KHP történetéről ad tájékoztatást különös tekintettel az akvakultúra helyzetének változására. Thuróczy Áron az ETHA előkészítésének folyamatát ismerteti. A Magyar Akvakultúra Szövetség ez évben második alkalommal rendezte meg a “Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért” című szakmai fórumot. Váradi László a Debrecenben megrendezett fórumról, az ott elhangzott előadásokról ad átfogó tájékoztatást. Ebben rövid ismertetők olvashatók az integrált multi-trofikus akvakultúráról (IMTA), a génbankok és a genetikai fajtajavítás jelentőségéről, az intenzív haltermelés során alkalmazott víztisztítási módszerekről (ózon kezelés, hab frakcionálás), a mikrovállalkozások szerepéről, illetve az ETHA beruházási támogatásairól. A Magyar Haltani Társaság (MHT) állandó rovatában ezúttal a termetes galócát, a nyugati pikót és az amurgébet ismerteti. Az MHT kezdeményezésére indított program keretében 2012-ben a széles kárász nyerte el az „Év Hala” címet. Lévai Ferenc cikke e halfaj gyakorlati hasznosításának eredményeit és lehetőségeit ismerteti. A tudományos és szakmai cikkek mellett a lap színes mellékletében képes beszámolót közöl az első Nemzeti Halászbálról, amelyikre 2012. március 2.-án került sor Debrecenben a Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) és a Magyar Haltermelők és Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL) közös szervezésében. Állandó rovatként megjelennek a lapban a „Miről számol be a külföldi sajtó?” és a „Rendezvénynaptár” tájékoztató összeállítások is.