Kertgazdaság

A negyedévente megjelenő Kertgazdaság az egyetlen magyar nyelvű tudományos kertészeti folyóirat. Termesztőknek szánt rovatában a praktikus tanácsok, a szakmapolitikai cikkek mellett a legújabb termesztés-technológiákat bemutató írások és új fajták objektív ismertetése is helyet kap. Célcsoportjai a növénytermesztők, kutatók, oktatók, egyetemi és főiskolai hallgatók valamint gyakorlati kertészek.




A Kertgazdaság idei első számában a gödöllői Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Intézetében végzett öntözéses kísérlet kedvező eredményéről számolnak be a kutatók sárgarépában és duggatott vöröshagymában. MÉg a rendkívül csapadékos 2010-es évjáratban is jó hatással járt a vízpótlás az amúgy nem vízigényes kultúrákban. Surányi Dezső a magyarországon vadon termő, meghonosodott és elvadult gyümölcsfajok ökológiáját elemzi. A Debreceni Egyetemen Vaszily Barbara a cseresznyefajták regenerációs tulajdonságait vizsgálta, és cikkében a metszéshez ad útmutatót. Hosszú elemzést készített Botos Ernő Péter, E,ber Zoltán Levente és Kiss Eliza az EU borreform kapcsán kötelező bor termékleírásokról. Megállapítják, hogy az új rendszerben nem vált koncentráltabb, kétszintes rendszerré a hazai borok besorolása. A Turán szőlőfajtán próbált ki különböző terméskorlátozó módszereket a Budapesti Corvinus Egyetemen Fazekas István, Bisztray György Dénes, Lukácsy György és Zanathy Gábor. A kezelések közül a virágzáskori lelevelezés esetében tapasztalták a legtöbb kedvező hatást a bor minőségére. Védett növényt, a Kárpátalján nagy tömegben élő Narcissus poeticus ssp. radiiflorus (csillagos nárcisz) mikroszaporításának módszereit vizsgálta a BCE-n Jevcsák Melinda, Ördögh Máté, Kohut Ildikó és Jámborné Benczúr Erzsébet. Egyelőre az első lépéseknél taranak, mert a vad faj sokkal nehezebben szaporítható, mint az ismert kerti nárcisz. Ugyancsak dísznövénye téma a BCE Budai Arborétumában található mediterrán növények hazai téltűrésének elemzése, amit Schmidt Gábor és Sütöriné Diószegi Magdolna végzett el. Kerti Balázs Gábor, Kovács László, Veres Anikó és Kiss Erzsébet a Szent István Egyetemen 37 szamócafajta genetikai vizsgálatát végezte el, 6 lokuszban használt mikroszatellit markerekkel. Faj- és fajtaspecifikus allélokat azonosítottak és elkészítették a vizsgált fajták dendogramját. Ugyancsak a gödöllői kutatók a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében nemesített többszörösen ellenálló szőlőfajták jellemzésére a lisztharmat-rezisztenciához kapcsolt markereket használtak. Pfeiffer Péter és Hegedűs Attila (BCE) irodalmi áttekintést készítette a gyümölcsök flavonoid-bioszintézisének molekuláris genetikai hátteréről.


1223 Budapest Park u. 2 | Telefon: +36-1-3628100 | E-mail: info@agrarlapok.hu | Fax: +36-1-3628104