Babinszky Mihály
(1924–1992)
Babinszky Mihály 1924. augusztus 17-én született, Nagyszénáson.
A Budapesti Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett (1942). Egyetemi tanulmányait a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián kezdte, majd annak átmeneti megszüntetése után Gödöllőn folytatta és ott is szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet 1949-ben. 1958-ban a szaktanári oklevelet kapott, 1965-ben az egyetemi doktori címet nyert. 1988-ban, agrárökonómiai szakterületen, sikeresen megvédte kandidátusi disszertációját.
Geist Gáspár és örökösei uradalmának uradalmi segédtisztje (1942–1945), majd tanulmányai idején Gruber Ferenc gyepnemesítő telepének kisegítő munkása (1945–1949) volt. Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum és Tangazdaság szaktanára (1950–1952), igh.-e (1952–1955), ig.-ja (1955–1973). A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, ill. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK), 1989-től PATE Állattenyésztési Kar Üzemtani Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára (1973–1991) volt.
Tudományos pályafutásának kezdetén agrárökonómiai és mezőgazdasági üzemszervezési kérdésekkel foglalkozott, majd érdeklődése a szarvasmarha-tenyésztés felé fordult. Irányításával az orosházi tangazdaság – elsősorban a magyartarka tenyészete alapján – országosan elismertté vált: 1958-ban 4000 literes tehenészetté fejlődött, 1960-ban az állományt törzstenyészetté minősítették. Elsőként kísérletezte ki és oldotta meg az állványos szénakészítés nagyüzemi módszerét, az itatóállásos borjúnevelést, az ún. kötetlen intenzív marhahízlalást, ill. a tehenek takarmányozását mesterségesen szárított takarmányokkal. Technikumigazgatóként vezető szerepet játszott a középfokú oktatásban, újszerű kabinetrendszerű oktatás bevezetésében. Kaposvárott elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés, a szántóföld- és gyepterület-hasznosítás összefüggéseit vizsgálta és részt vett a KAHUS és a KATEJ termelési rendszerek kidolgozásában és bevezetésében. Mindemellett kidolgozta és bevezette a mezőgazdasági gyakorlati oktatás új rendszerét, amelyet később több felsőfokú agrárintézmény is átvett. Fejlesztési tervet dolgozott ki a somogyi Zselic gyepterületeinek hasznosítására, ill. a gyepre alapozott tejtermelési technológia bevezetésére.
Alkotó egyénisége, szellemiségének gazdag teremtő ereje igazában Kaposváron bontakozott ki. Közel 100 szakkönyv, tanulmány, előadás és szabadalom utal arra, hogy tudományos és szakírói munkássága rendkívül termékeny volt. Legtöbb műve a sok gonddal és ellentmondások halmazával jellemezhető szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolódik A gazdaságos tejtermelés komplex feltételrendszerét összefoglaló tanulmányát szabadalmi oltalom védte, amelyet hazai és nemzetközi tekintetben is számos adaptáció követett.
Kitüntetései között szerepel a Munka Érdemrend (ezüst, 1972; arany: 1991), az Újhelyi Imre-emlékérem (1973) és a Nagyváthy János-emlékérem (1979).
Babinszky Mihály nyugalmazott főiskolai tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa 1992. november 24-én, életének 68. évében hunyt el, Kaposváron.