A Catastrum negyedéves katasztertörténeti folyóiratot a Magyar Nemzeti Levéltár alapította 2013-ban, az első évfolyam 2014-ben jelent meg. 2015-től a Földművelésügyi, majd jogutódjaként 2018-tól az Agrárminisztérium szaklapjait kiadó Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. adja ki a folyóiratot.
 
A Catastrum célja, hogy a földadó kivetésének tartós alapjául szolgáló – a terület nagyságára, jellegére, értékére, tulajdonosára – adatokat biztosító kataszteri felmérések (18−20. század), továbbá a kataszteri felmérésből kifejlődött állami földmérések könyvészeti és levéltári forrásait feltárja és közzétegye, a témára vonatkozó kutatások eredményeit tanulmányok, közlemények, ismertetők, jelentések formájában nyilvánosságra hozza. A tanulmányok és közlemények angol nyelvű rezümével készülnek.
 
A folyóirat célközönsége: a földügyi igazgatás, az állami (alap)felmérés szereplői; gazdaság-, poltika-, társadalomtörténészek, történelemtanárok, néprajzkutatók, közgyűjteményi munkatársak (levéltár, könyvtár, múzeum), földmérők, térkép- és szakmatörténet (adózás-, földmérés-, térképkészítés-történet) iránt érdeklődők, családtörténet-kutatók.
 

ISSN 2064-5805 (Nyomtatott) ISSN 2064-6542 (Online)

Aktuális szám: 
2023/4.
Az aktuális szám tartalomjegyzéke
Török Enikő: A debreceni felmérési felügyelőség személyzete, 1871–18733
Sáfrány Tímea: A debreceni 12. felmérési felügyelőség tisztviselői, 1895–191817
Reisz T. Csaba: Az Országos Községi Törzskönyvbizottság története II. Az 1898. évi IV. törvény előkészítése, 1895–189729
Mikesy Gábor: Egységesítés a földrajzi nevek használatában. Szemelvények a Földrajzinév-bizottság történetéből, 1980-as évek (2. rész)43
Doroszlai Tamás – Jánossy András: Megszüntetés fejlesztéssel? A természetes intelligencia hatása a mesterséges intelligenciára az ingatlan-nyilvántartásban59
Reisz T. Csaba: Reményi József Tamás (1949–2023) emlékezete64