Széles Gyula
(1936–2012)

1936. június 2-án született Kapuváron. Az általános iskolai tanulmányait Beled községben fejezte be 1950-ben, középiskolai tanulmányait Sopronban kezdte, majd Budapesten fejezte be. 1956-1960 években a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián folytatott tanulmányait követően kitűnő eredménnyel mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. 1966-ban a Gödölői Agrártudományi Egyetemen egyetemi doktori címet nyert és ugyanezen évben mezőgazdasági mérnök-tanári kitüntetéses oklevelet kapott. 1972-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, majd 1985-ben az MTA doktora tudományos fokozatot nyerte el. Egyetemi tanulmányai befejezését követően 15 évet a vállalati termelés gyakorlatában töltött el több állami gazdaságban. 1974-ben pályázat útján került Kaposvárra, a Mezőgazdasági Főiskolára, ahol élete hátralevő csaknem negyven évében aktívan dolgozott. Az intézmény átszervezéseket követő jogutódjainál fontos vezetői megbízatásokat látott el, így volt oktatási főigazgatóhelyettes, az Ökonómiai és Szervezési Intézet igazgatója, Dékán, valamint a Gazdálkodás-, és Szervezéstudományok Doktori Iskola vezetője. Szervezői és vezetői munkájának legfontosabb eredményei:

  • az egyetemi szintű állattenyésztési agrármérnökképzés komplex feltételeinek kialakítása, a tantárgyi programok és tantervek kidolgozása;
  • a gazdasági agrármérnök-képzés megszervezése, a feltételek biztosítása;
  • a gazdálkodás-, és szervezéstudományok területén létrehozandó doktori iskola ideiglenes, majd végleges akkreditációjának előkészítése, majd a doktori iskola zavartalan működésének biztosítása.

Tudományos munkássága az agrárökonómiához, ezen belül az üzem-, és munkaszervezéshez, az állattenyésztő ágazatok gazdaságtanához kapcsolódik. E témakörben 238 művet – 174-et magyar nyelven, 64-t idegen nyelven – publikált, 4 önálló szakkönyv szerzője, 5 másiknak társszerzője. A tudományos közéletben aktív tevékenységet vállalt. Két ciklusban az MTA Közgyűlésben a Doktorok képviselője, az MTA Agrártudományok Osztálya Agrárközgazdasági Bizottságának tagja, elnökhelyettese. A Szent István Egyetem Doktori Tanácsának, továbbá a Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának habilitációs Bizottsági taja. 12 fő kandidátusi és Ph.D. értekezésének témavezetője volt, több hazai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Nemzetközi szervezetekben jelentős megbízatásokat látott el. Ezek közül kiemelkedik a CIGR (Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Szervezete), ahol több évig a vezetőség tagja volt, illetve a CIOSTA-ban (Mezőgazdasági Munkaszervezők Nemzetközi Szervezete) ellátott feladata, amelyben két cikluson keresztül a szervezet elnöki funkcióit is ellátta. A gazdasági élet gyakorlatával folyamatosan kapcsolatot tartott, több cikluson át részvénytársaságok igazgatóságának elnöki-, felügyelőbizottsági-, és igazgatósági tagsági megbízatásokat látott el.

Munkássága elismeréséül több kitüntetésben részesül, amelyek közül kiemelkedik a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskereszt (1996), a Tudományos Életért aranygyűrű (2000), a Szent-Györgyi Albert díj (2003) és a Somogy Polgáraiért kitüntetés (2005).