Varga Gyula
(1938–2020)
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1960-ban és az Agrárgazdasági Kutató Intézetbe került. Egész életére meghatározóak voltak az Erdei Ferenc közvetlen munkatársaként eltöltött évek, amikor az önköltség és a jövedelemviszonyok tanulmányozásával foglalkozott, többekkel együtt közreműködött a korszakos jelentőségű és reformszemléletű, 1965-ben az Akadámiai Könyvkiadó gondozásában megjelent „önköltség” könyv kidolgozásában is. Pályája első szakaszában szerkesztője lett a több mint 50 kötetet magában foglaló Nagyüzemi gazdálkodás kérdései sorozatnak, amely új szemléletet és egyfajta korszakváltást hozott a hazai agrár-közgazdaságtanban. Ekkor szerezte meg a tudományok doktora címet is.
A 70-es években érdeklődése a vállalati tervezési kérdések felé fordult. Több jelentős tanulmányt publikált a témakörben a komáromi és több tucat más gazdaságban végzett munkái alapján. A rendszerváltás előtt már felismerte a versenyképes termelés jelentőségét. Nem véletlenül vállalta el a Versenyképes mezőgazdaság című sorozat gondozását a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál, s irányításával több mint két tucat tanulmány is készült e témakörben az Agrárgazdasági Kutató Intézetben. Munkásságának fontos része kapcsolódott a rendszerváltás körüli időszak történéseihez. Vezette a Világbank által kezdeményezett mezőgazdasági tárgyú elemzéseket, amelyek módszertanukban ma is példaértékűek. Irányítója volt az EU-tárgyalások háttértevékenységét szolgáló Integrációs Stratégiai Munkacsoport mezőgazdaságra vonatkozó tevékenységének és szerzője az EU-tagságra való felkészülés számos munkaanyagának.
A német relációban rendkívül széles körű kapcsolatokat épített ki különösen a rendszerváltás és az EU-tagságra történő felkészülés időszakában. Az Agra-Europe magyar munkatársa volt és többször szerepelt rangos németországi konferenciákon és rendezvényeken. 2001-ig az Agrárgazdasági Kutató Intézetben dolgozott, szakmai munkássága itt vált teljessé.
A nyugdíjkorhatárt elérve lemondott a főigazgatóhelyettesi posztról és viszonylag rövid ideig csak a kutatásnak szentelte minden idejét. Az Intézetből történő távozása után került a Kaposvári Egyetemre, ahol még több mint egy évtizedig végzett eredményes munkát. Kaposváron az oktatás mellett két évig ellátta az újonnan alakult Gazdaságtudományi Kar dékáni feladatait is. Hosszú évekig vezette a Kaposvári Egyetem gazdálkodási doktori iskoláját. Varga Gyula pályája több mint három évtizeden keresztül kötődött a „Közgázhoz”, alma materéhez. Több tárgyat is oktatott félállásban és irányította doktoranduszok munkáját. Talán a legfontosabb ebben a kapcsolatban az Egyetem Agrárközgazdasági Tanszékével kialakított kutatási és emberi kapcsolat volt. Részese volt a tanszék kutatási és nem utolsósorban tanácsadási munkáinak. Ezen kutatások alapján több könyv és számos tanulmány született. Egyetemi tanári kinevezését is a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen kapta meg jóval kaposvári kinevezése előtt. Az ország és a magyar vidék iránt messzemenően elkötelezett, demokratikus és baloldali beállítottságú ember volt. Mindig szívesen vállalt vidéki előadásokat és szívén viselte a falu és a falusi emberek sorsát, ahogyan ezt írásaiban is kifejezésre juttatta.