A kéthavonta megjelenő Gazdálkodás egy több mint ötvenéves agrárökonómiai tudományos folyóirat, amely a magyar agrárközgazdászok által elismert és jegyzett sajtótermék. Ezt alátámasztja, hogy az MTA Agrártudományok Osztálya Agrárközgazdasági Bizottsága a habitusvizsgálatnál B kategóriás magyar nyelvű folyóiratnak fogadja el.

A Gazdálkodás 2014. évi 1. számában megtalálható Valkó Gábor – Kincses Áron írása, melyben a 2000. és 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás egyéni gazdaságokra vonatkozó adatai alapján logit modell segítségével keresik a gazdaságok hosszú távú fennmaradását valószínűsítő tényezőket a mezőgazdaságban. Kiderül, hogy a gazdaságok által használt mezőgazdasági terület nagyságával nő a túlélés esélye, valamint például hogy a gazdaságok fennmaradását kevésbé valószínűvé teszi a gazdaság irányítójának minél magasabb életkora, illetve a női vezető. Vásáry Viktória: Vidéki gazdaságok a közgazdaságtani irányzatok keresztmetszetében című írás a tér-, az ökológiai és az intézményi közgazdaságtani szempontok szerint értékeli a vidéki területeket és ezek eredményeit szintetizálva állapítja meg az új vdékfejlesztési politika sarokpontjait. Megállapítja, hogy a vidéki gazdaságok legfőbb általános kihívása, hogy megfelelő alkalmazkodási gyakorlatot alakítsanak ki. A 2015 utáni időszakra szóló KAP-reformról elmondható, hogy az jobban szolgálja tagállamok és a régiók egyéni igényeinek érvényesítését azzal, hogy önállóan alakíthatják ki támogatási prioritásaikat. Kujáni Katalin cikkének aktualitását a rövid ellátási lánc mint új eszköz adja, és elsődleges célja a napjainkban használt szerteágazó fogalmak rendszerezése. A tanulmány további célja egy domináns európai modell megnevezése és adaptálása a nemzeti vidékfejlesztési programokhoz. Az írás az európai vidéki élelmiszer-ellátó rendszereket kétféle módon csoportosítja, egyfelől erősen fejlett, fejlett és hagyományosan fejlett közvetlen értékesítéssel rendelkező régiók, valamint „társadalmi felelősségvállalásra épülő kapcsolatok”, „helyi termékekre épülő kereskedelmi rendszerek” és végül „horizontális termelői kapcsolatrendszerek”. Gáspár Tamás: tanulmánya szerint a fejlettség újradefiniálásában az agrárium és a vidékfejlesztés élen járhat, mert szemléletükben mind a kapcsoltság, mind a kultúra sokkal természetesebb, szervesebb kategória, mint a gazdaság más területén. A tanulmány egy megújult fejlettségértelmezési modellt javasol, amely a kulturáltságból-tudatosságból és ennek anyagi-társadalmi megjelenéséből indul ki, az objektív és szubjektív megközelítés dinamikus és dialektikus kapcsolatára épül, és szerves kapcsolatban áll a vizsgált régió külső kapcsolati rendszerével. Mészáros Sándor – Szabó Gábor szerzőpáros Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban című vitaindító cikke vállalkozik a korábban a témában alkalmazott fogalmak, módszerek, megoldások és problémák áttekintésére, vitára való előkészítésére, keresve ezáltal a jelen és a jövő lehetséges megoldásait, koncentrálva elsősorban a hatékonyság és a foglalkoztatás javításának esélyeire és eszközeire, másrészt a két gazdasági kategória párhuzamos vagy eltérő súlyú szerepére. A számban megtalálható továbbá a folyóirat 2013. évi tartalomjegyzéke, valamint szerzőinek és lektorainak névsora.

A Gazdálkodás 2014. évi 2. száma fontos és nagyívű tanulmányt közöl majd Kapronczai István tollából, Agrárgazdaságunk jelene és jövője címmel. Az írás egyik megállapítása, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt egy-két évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági kondícióban, mint az elmúlt három évben, ugyanakkor a hazai élelmiszer-gazdaság kritikus pontja az élelmiszeripar helyzete. A jövőbeni a stratégiai kérdések közül pedig részletesebben foglalkozik piaci lehetőségek; földbirtok-politika; Közös Agrárpolitika; öntözésfejlesztés; élelmiszer-feldolgozás témakörével. Varga Éva elemzésében összehasonlítja az EU legnagyobb déli tagországai és Magyarország legkisebb mezőgazdasági tevékenységet folytató, évi 2000 eurónál kevesebb STÉ-t előállító gazdaságait. Kiemelendő követeztetése a cikknek, hogy bár a törpegazdaságok egy-egy ország mezőgazdasági területének alig néhány százalékát művelik, az állatállomány elhanyagolható részét tartják, jellemzően önellátásra termelnek, de a foglalkoztatásban nélkülözhetetlenek, ugyanakkor a törpegazdaságok nem tartják el a legkisebb háztartást sem, csak jövedelemkiegészítést nyújtanak a gazdálkodóknak. Győriné Kiss Erika – Poór Judit vizsgálatából kiderül, hogy mik a hasonlóságok, illetve különbségek, miben látják a sikeres működés feltételeit a szőlő- és bortermelésben a szlovén–magyar határ két oldalán. Következtetésként a térség szőlőtermelői közös érdekképviseletére és koordinációjára tesz javaslatot a termelés és az értékesítés területén, így növelve a versenyképességet, közösen építve az imázst, valamint tematikus turisztikai borútvonalakat kialakítva. Lakner Zoltán és szerzőtársai Pálinkafőzdék jövedelem- és kockázatelemzése című tanulmánya szakértői becsléseken alapuló modellszámítások segítségével, az ár-költség-fedezet-nyereség modell alkalmazásával, valamint beruházásgazdaságossági mutatók felhasználásával, szimulációs elemzésekkel vizsgálja egy 30 ezer liter pálinka készítésére alkalmas pálinkafőző modellüzem létesítésének és működésének gazdaságosságát és jövedelmezőségét, továbbá a különböző tényezők hatását a jövedelmezőségi és beruházásgazdaságossági mutatók alakulására. Dogi Ilona és társai kérdőíves felméréssel vizsgálták a kézműves élelmiszerek iránti igényeket nők körében, úgymint a vásárlói magatartást, a fogyasztói elvárásokat, illetve hogy a vásárlói magatartást/érdeklődést milyen mértékben befolyásolják olyan alapvető szociodemográfiai tényezők, mint a családi állapot, a gyermekek száma, az iskolai végzettség, az életkor, a lakóhely és a jövedelemszint. Popp József az előző számban a hatékonyságról és foglalkoztatásról indított vitához szól hozzá, és arra a megállapításra jut, hogy a foglalkoztatásorientált gazdaságpolitika hatékonyságorientált fejlesztés nélkül kudarcra ítéltetett. Az írás szerint a mezőgazdaság kibocsátását könnyedén lehetne 50%-kal növelni a tőke, innováció és szaktudás segítségével és az állattenyésztés mellett a növénytermesztésben is van bőven tartalék a fajlagos hozamokat és hozamingadozásokat figyelembe véve. A Krónika rovatban a 90 éves Tomcsányi Pál akadémikust Lehota József méltatja, illetve tudósít a Magyar Tudományos Akadémián rendezett felolvasó ülésről.