Az 1878-ban Nádaskay Béla professzor által – akkor még Veterinarius néven – alapított Magyar Állatorvosok Lapja havonta megjelenő tudományos-szakmai folyóirat, amely magyar nyelvű megjelenése ellenére már hosszú évek óta csaknem 0,2-es impaktfaktorral rendelkezik. Fő célja a folyamatos oktatás, amelynek érdekében rendszeresen közöl tudományos közleményeket az állatorvosi kutatás és gyakorlati munka szinte valamennyi szakterületét érintve.

A lapban megjelenő tanulmányok egyrészt az alkalmazott kutatások eredményeit közlik leginkább egyetemi, kutatóintézeti kollégák tollából, másrészt számos esetben, a gyakorló állatorvosok munkája során felmerülő érdekes esetekkel, kezelési eljárásokkal, új módszerek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait mutatja be az elvárt tudományos igényességgel feldolgozva. Hírt ad az Állatorvostudományi Egyetem és a magyar állatorvos-társadalom mindennapjait érintő legfontosabb eseményekről, beszámol a jelentősebb hazai konferenciákról, szakmai rendezvényekről.

Aktuális szám: 
2020/7.
Az aktuális szám tartalomjegyzéke
Varga-Kugler R., Palya V., Farkas Sz., Bányai K.: Víziszárnyasok reovírus-fertőzései387
Essősy M., Fodor I., Ihnáth Z., Karancsi Z., Kovács D., Szalai K. V., Szentmiklósi D., Jerzsele Á.: Az antibiotikum-mentes brojlerházityúk-hizlalás lehetőségei, különös tekintettel a pre- és probiotikumok használatára I.397
A. Ayan, K. Ural, H. Erdoğan, M. Gültekin: A D-dimer-szint mérésének jelentősége bőrbetegségekben, különös tekintettel kutyák Demodex canis és Leishmania-fertőzésére411
Kovács E., Maróti-Agóts Á., Harmat L., Annus K., Zenke P., Tempfli K., Sáfár L., Gáspárdy A.: A cikta juh jellemzése a mitokondriális DNS kontrollrégiója alapján421
Sós-Koroknai V., Solymosi N., Krikó E., Tóth T., Marosán M., Sós E.: Áramütés és további egészségkárosodási okok a Fővárosi Állatés Növénykert Természetvédelmi Mentőhelyére bekerülő vörös vércsékben (Falco tinnunculus) 2014–2016 között429